1. A FEJLESZTÉST MEGELŐZŐ ÁLLAPOT ÉS A FEJLESZTÉSI IGÉNY MEGHATÁROZÁSA
I. Szennyvíztisztító telep
A Recski szennyvízelvezetési agglomerációban Bodony, Mátraballa, Mátraderecske és Parád településeken keletkező szennyvizek kezelése a Recski Kistérségi szennyvíztisztító telepen történt.
Recsk és Parád települések szennyvízcsatorna hálózatának és közös szennyvíztisztító telepének megépítésére 1996-ban került sor, Mátraderecske község később csatlakozott. Az agglomeráció Bodony és Mátraballa települések csatlakozásával lett teljes, miután szennyvízcsatorna hálózataik 2003-2004 évben kiépültek.
A jelenlegi szennyvíztelep helye: 3245 Recsk, hrsz: 0236/19 külterület.
A szennyvíztelepet az alábbiak jellemezték a fejlesztések előtt:
• telep hidraulikai kapacitása: 1350 m3/d; a beszállított települési folyékony hulladék
50 m3/d.
• névleges biológiai kapacitása: 8438 LE
A telep technológia UTB Atischolz 2AB típusú kétlépcsős biológiai tisztítás (nitrifikációval, denitrifikációval, részleges biológiai és vegyszeres foszfor eltávolítással), iszapstabilizálással, gépi iszap víztelenítéssel.
A szennyvíztelepen fellépő főbb problémák az alábbiak voltak:
Az érkező koncentrációk miatt a levegőztető térfogat nem volt elégséges;
a telep nem tudta kezelni a normálistól eltérő körülményeket,
az elégtelen tisztítási hatásfokból adódó határérték túllépések miatt a telep rendszeresen vízszennyezési bírság megfizetésére volt kötelezve.
Az iszapkezelési technológia csak kis részben üzemelt.
II. Szennyvízgyűjtő-hálózat
Az agglomerációban társult települések mindegyikén épült szennyvízcsatorna hálózat.
A lakóingatlanok ellátottságának mértéke Bodony és Mátraderecske településeken 100 % -os, Mátraballán 93,7 %-os (az ivóvíz hálózattal ellátottak 100%-a rendelkezik szennyvízelvezető hálózattal), Parádon 80,88 % -os volt, Recsken 72 % -os volt. Ez utóbbi két településen a derogációs kötelezettség teljesítése érdekében a csatornázhatósági szabályok figyelembevételével, a szennyvízcsatorna hálózattal való ellátottság mértékét szükséges volt növelni, ez volt a jelen projekt tárgya.
A szennyvízcsatorna hálózattal el nem látott területeken lévő, illetve a bekötéssel nem rendelkező ingatlanokon keletkező szennyvizek elhelyezése közműpótló műtárgyakban történt, melyek jelentős része nem szakszerűen szigetelt, illetve szikkasztóként működött. A közműpótlók műszaki állapotára vonatkozó felmérés nem állt rendelkezésre. A használt vizek elhelyezése olykor szabálytalan módon történt, az ingatlan tulajdonosoknak nem volt érdekük a tartósan vízzáró tároló medencék létesítése.
A FEJLESZTÉSI IGÉNY MEGHATÁROZÁSA
A tervezett szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási projekt megvalósításának elsődleges célja a szennyvízgyűjtő hálózat bővítése, valamint -tisztító telep korszerűsítése/bővítése volt, megfelelés a 28/2004. (XII. 25.) a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló KvVM rendelet által előírt területi kategória szerinti, valamint a hatóság által esetlegesen előírt egyedi vízszennyező anyag kibocsátási határértékeknek, továbbá a 10/2010. (VIII. 18.) a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló VM rendelet vonatkozó előírásainak, illetve a derogációs kötelezettség teljesítése volt. A fejlesztés megvalósulása által hosszútávon megoldhatóvá vált a település szennyvizeinek ártalommentes elhelyezése, megszüntethetővé vált a talajvíz szennyezése, és az ivóvízbázisok veszélyeztetése, valamint növelhetővé vált a környező felszíni és felszín alatti vizek minőségének védelme, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a 220/2004 (VII.21.) a felszíni vizek minősége védelméről szóló Korm. rendelet vonatkozó előírásainak megfelelően.
MŰSZAKI/GAZDASÁGI/TÁRSADALMI EREDETŰ SZÜKSÉGSZERŰSÉG
I. Műszaki/gazdasági eredetű szükségszerűség
A Recski szennyvíztisztító telep túlterhelt volt, a régi kapacitással a jelenleg hatályos üzemeltetési engedély kibocsátási határértékeit nem tudta teljesíteni, emiatt több évben volt vízszennyezési bírság megfizetésére kötelezett (2013., 2014. év).
Az iszapkezelési technológia csak kis részben üzemelt.
A hálózaton végzett bővítés, és az egyébként is fennállt túlterheltség miatt elengedhetetlen volt a telep korszerűsítése és bővítése.
A projekt alapvető célja volt, hogy Recsk és térsége települései szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása megfeleljen a fentiekben említett 25/2002.(II.27.) Kormányrendeletben foglalt előírásoknak ezen keresztül a felszíni és a felszín alatti vizek védelme, a lakosság életminőségének javítása, s mindennek a lehető leggazdaságosabban üzemeltethető technológiával való megoldása.
A beruházás során létrejött fejlesztések:
• A szennyvíztisztító telep kapacitásának növelése, technológia korszerűsítése,
• Recsk és Parád (Parádóhuta) belterületein az eddigiekben csatornázatlan területeken (egyes ellátatlan belterületeken) a szennyvízelvezető-hálózat bővítése, és ingatlanok bekötése a szennyvízelvezető rendszerbe,
• A korábbiakban kiépített csatornahálózat egyes elemeinek rekonstrukciója, körzeti átemelők kapacitásnövelése szivattyúk cseréjével, meglévő aknák szintbe emelése, homokfogó aknák felújítása, végátemelők szaghatásának megszüntetése.
• Tisztított szennyvíz elvezető csatorna kiépítése az új befogadóhoz (Parádi-Tarna-patak).
2. AZ ELÉRT CÉLOK AZONOSÍTÁSA
A projekt célja volt a szennyvíztisztító telep korszerűsítse, valamint szennyvízcsatorna-hálózat bővítése és a hálózatra történő rákötés lehetőségének biztosítása a települések lakossága részére. A szakszerű tisztítás révén a környezetterhelés csökkentése és egészségesebb lakókörnyezet valósult meg. A projekt a megvalósításával hozzájárult Magyarország derogációs kötelezettségének teljesítéséhez. A 2.3.1 pontban leírtak szerint a Recski szennyvízelvezetési agglomeráció a beruházás megvalósításával a 25/2002. (II.27.) Korm. Rendeletben rögzített fejlesztési kötelezettségeinek maradéktalanul eleget téve.
Kivitelezés előtti állapot
